Jelenleg 0 online 5564 tagból és 6 látogató olvassa az oldalt.
» Amit tudni akartál az üvegről, de nem merted me...

2007. augusztus 20. | Beküldte: toska

Írásom megszületését az indítványozta, hogy sokan nem ismerik az autójukon lévő üveg azonosítására szolgáló logót /az a számokból, pontokból, betükből álló valami :-)/.

Ezzel lehet azonosítani az üveg tulajdonságait, de ami nekünk a legfontosabb: a gyártás dátumát.
Ez az amiért született eme iromány.

Maga a logó, s vele minden egyéb üvegen lévő festés a gyártófolyamat során egy festőgépben kerül az üvegre. Itt egy rugalmas szita felfekszik az üveg felületére és egy gumilap végighúzza a szitán lévő festéket a szitán. Így tulajdonképpen nem is festéssel, hanem lenyomatkészítő eljárással készül a logó. Így készül a némelyik üvegen látható fekete pöttyös keret is. Egy szín, egy szita. Ezért például a hátsó üveg két gépen megy át, mert külön kerül fel ezüstből a fűtőszál, de kerülhet fel így antenna is az üvegre.
A logóban megjelenő adatok a kötelező tartalmakból és az autógyárak kéréseire rákerülőkből állnak. Autóüveggyár sok van, néhány példa a teljesség igénye nélkül: AGC, Guardian, Saint gobain. Az én Bravomon a PPG industries üvege van.

Az autógyárak több beszállítóval dolgoztatnak egyszerre. A következő képek magukról a szitákról készültek, a jobb láthatóság érdekében. A dátumkódok ezeken még nincsenek kimaszkolva, üveg így nem kerülhet bele az autókba.

Elsőnek itt a kék üveggel szerelt Fiat Multipla hátsó ajtó üvegének logója:
Kék üveggel szerelt Fiat Multipla hátsó ajtó üvegének logója

Első sor gondolom valahonnan ismerős, ez a vevő logója. :-)
Ez nem mindig kerül fel a logóra, főleg akkor nem, ha több autógyár testvérmodelljeibe kerül bele ugyanaz a tipusú üveg. A splintex felirat a gyártó védjegye, ez például az AGC automotive-é. A pont előtte azt jelzi, hogy a tatabányai üveggyárban készült az üveg. A solid tempered felirat a hőkezelésre vonatkozik. Az üvegeket kemencékben hajlítják meg, de nemcsak ezért fontos a hőkezelés: az üvegben feszültség keletkezik, de csak az előirt mértékben.
Így balesetkor, amikor szétrobban az üveg, a lehető legkisebbre csökken a sérülés veszélye. Szabályozva van mennyi lehet a töretszám 25cm2-en, valamint a hosszúszálak száma.
Mókás dolog számolni, hogy hány fele törik az üveg. :-) Az atherblue® az üvegszínre vonatkozik, ez az üveg például FBL8, azaz 8-as árnyalatú kék üvegből készült. Ennek az üvegnek a fényáteresztőképessége 70% alatt van,ezért az első ajtókba nem ez kerül, hanem FBL5-ös, azurplus® üveg.

A követező két sor a homológizációs adatsorok. A DOT 24 - AS3 - M37-es sor azt jelzi, hogy az üveg megfelel az USA ANSI/SAE Z26.1-es üvegbiztonság szabványának. DOT (Department of technology), 24 ez az üveggyártól függ, ez az AGC európai kódja. AS3 jelzi, hogy az üveg az USA szabványában a 3-as termékcsoportnak felel meg. (Hőkezelt, nem szélvédőként alkalmazott üveg, 70% alatti fényáteresztő képességgel. A 70% feletti pld AS2.)
M37 az üvegszín és üvegvastagságtól függően változhat, ez modellkód.

Az alatta lévő sor informál arról, hogy az üveg az ECE R43-as, azaz az EU üvegbiztonság-technikai szabványának megfelel. Az E6 a körben mutatja, hogy melyik ország homologizációs szervezeténél történt az üveg jóváhagyása. (pl.: a 6-os a belgiumi).
Felette a „V” betű azt jelzi, hogy az üveg 70% alatti fényáteresztő képességgel rendelkezik. Ha hiányzik, akkor 70% felett van ez az érték.
43R-ez a szabványt jelzi.
A 006723 modellkód, ami szintén szín és vastagságtól függően változhat.
A következő rész az, ami számunkra igazán gyakorlati haszonnal bír, ez a dátumkód, ami a gyártás idejéről tájékoztat. Pár hónap eltérés lehet az autóba beszerelt üvegek között: az üveggyárak is rendelkeznek raktárkészlettel,és az autógyárak is. A dátumsor 4 számából egy látható az üvegen, ez utal a gyártás évének utolsó számára. A többi ki van maszkolva. Ezért 10 évente ugyanazok a számok kerülnek bele a logóba. A számok között 6db pont látható. Úgy van kimaszkolva a szita, hogy a pontok vagy a szám előtt, vagy a szám után láthatóak. Ha a pontok a szám előtt vannak, akkor az adott év első félévében történt az üveg gyártása. Minden hónapban egy pont lemaszkolásra kerül.Így tehát: 6 pont a szám előtt = januári, 5 pont a szám előtt = februári gyártásra utal.
Ha a második félévben készült az üveg, akkor hasonló: ha 6 pont van a szám után = júliusi, ha 5 pont = augusztusi az üveg. S így tovább...
A hónapot jelző pontok alatt van a heteket jelző, ezt nem igazán kérik a gyártók, sok üvegen nem található meg.
Itt más a rendszer: a pontok mindig jobbról fogynak, bár ezt az üvegen nem nagyon lehet megállapítani ránézésre.
Itt 5 pont jelzi ha a hónap első hetében, 4 pont ha a második hetében történt a gyártás. Még itt van két off logó,a tájékoztatás kedvéért:

Pl.: Toyota Yaris
Toyota Yaris üveglogó

Itt a dátumkód másik fajtája látható az utolsó sorban: a szám előtt egy betű jelzi a hónapot. 12 betű, 12 hónap.
Itt mindig csak egy betű és egy szám látható.

Végül egy másik logó, egy Renault, bizonyíték arra, hogy Európa megtámadta a kínai piacot. :-)
Renault üvegkód

Itt megjelenik egy harmadik homologizációs sor: a kínai. Ez a CCC az oválban.
Ezt a kínai biztonsági üveg tanusítási központ (china safety glass certification center) adta ki.

Az E000292 a gyárat jelöli. (Turul city) Ennyit röviden a logóról.

Nem teljes a leírásom, de a lényegi részében remélem tudtam segíteni, hogy melyik részében is keressétek a dátumot.

Ez segíthet, irányadó lehet autóvásárláskor esetleg, ha gyanús valamiért az autó. De a cserélt üveg nem feltétlen jelenthet törést, erre itt az én példám: az előző offomon karcolások miatt lett kicserélve szélvédő.
A mostanin meg törés miatt. Szóval légy résen! :-)
Még valami, ha esetleg valami nepperszerű kipolírozná a dátumot: a logónak mindig teljesnek kell lennie, még részlegesen sem hiányozhat a betűből, nemhogy az egész!

© 2007 toska